Csütörtök

A mai napot a csoport beszámoló megírásával töltöttük leginkább. Kicsit úgy érzem, hogy a csoport egy rész túldimenzionálja ezt a kérdést. Végül úgy döntöttünk, hogy párokban fogunk dolgozni egy-egy kérdésen. Nekünk a litván, Marijával és a román, Simonnal a tapasztalatok transzferálása jutott. Kb. másfél órát dolgoztunk. 

Majd külön elmehettem az egyetlen speciális iskolába. Sajnos a spanyol tanár, aki velem jött, nem nagyon beszélt angolul, így nehéz volt bármilyen információhoz jutnom. Nagyon kedvesek voltak egyébként. Láttam néhány osztálytermet, néhány helyiséget (lásd fotó).
A karnevál miatt ma nem volt tanítás, de így láthattam egy előadást, amelyet a diákok és a tanárok közösen adtak elő. Három színész is szerepelt. Nagyon jó hangulatú volt.

Felvonulással kezdődőtt, ahol különböző mesterségeket mutattak be.
Hasonló lesz a hétvégén a városban is. Ilyenkor itt az a szokás, hogy középkori ruhába öltöznek az emberek. Az iskolában mindenki abban volt.

Ezt követően a város vezetőségével találkoztunk a városházán. Az ebédig volt még egy óra, így elmentünk közösen és megnéztük a katedrálist. Itt fotózni nem lehetett, így csak leírni tudom, hogy a plafon nagyon unikális, mert az egész fával borított és nagyon sok, pici dolog van ráfestve (szobrászok arcképe, virágok, motívumok a muszlimoktól stb). Az utikönyv azt írja, hogy a csodálatos kazettás mennyezeten középkori életképeket láthatunk. Tényleg nagyon szép az egész.
Kicsit sétáltunk még, így megnézhettem ezt a két tornyot is. Ehhez is tartozik egy szerelmes történet. Két nemes szeretett egy lányt. A lány apja azt mondta, hogy annak adja a lány kezét, aki egyenesebb tornyot tud építeni. Ez a legenda. :) Állítólag valamelyik kissé ferdébb. Hát én nem láttam a küölönbséget. :)

Az ebédünk 7fogásos volt. :) A helyi iskolába mentünk, ahol fiatalok főznek és szolgálnak fel. Ez egy "rendes" étterem, ahová az emberek eljönnek enni. Nagyon szimpatikus az egész. Legalább három órát ettünk és a végén majdnem mindenki elénekelt egy népdalt. Gondolhatjátok, hogy ki nem énekelt végül. :) De nem voltam egyedül, mert Özge sem vállalta be.

Ezután sajnos még vissza kellett mennünk dolgozni a csoportbeszámolón. Tényleg nem értem, hogy a többiek miért bonyolítják ennyire. Az úton már látszódtak a karnevál készülődései.
Szóval mire is emléksznek itt az emberek ezen a hétvégén?
A legenda szerint a 13. században két fiatal, Isabel és Diego egymásba szerettek. A lány gazdag volt, a fiú szegény, így a szülők nem egyeztek bele a házasságba. Diegonak 5 évet adtak, hogy nevet és vagyont szerezzen magának. Mikor öt év múlva gazdagon visszatért, kedvesét már egy helyi nemeshez hozzáadták. Diegonak meghasadt a szíve és meghalt. A lány másnap a keserűségébe halt bele. 

Szerda

A mai nap sem indult zökkenőmentesen. :) 8.45-re jött értünk a taxi, hogy elvigyen minket Monreal del Campoba. Két kocsiba ültünk be és kb. 40 percet utaztunk. Amikor kiszálltunk, akkor tűnt fel, hogy Özge nincs meg. A hotelben maradt, mind a két autóban azt hittük, hogy a másikban ül. Végül délután jött utánunk valaki a szervezők közül és elhozta.

A délelőttöt ebben az általános iskolában töltöttük: CP Ntra. Sra. Pilar 

Gyakorlatilag végig hospitáltunk. Most csak a jó tapasztalatokat szeretném leírni. Ebben az iskolában minden osztályban és az óvodai csoportokban (preschool) is van interakítv tábla. Itt láthatjátok, hogyan használják az 5 évesek a táblát:

Hosszan lehetne vitatkozni, hogy ez jó dolog vagy sem. Mindenesetre ez a fiatal óvodapedagógus, aki egyben angol tanár is, nagyon kreatívan használta a táblát. Egyszerre többféle tevékenység zajlott, mindenki mindent csinált, de nem volt kényszer vagy ilyesmi. Van egy közös blogjuk, amit együtt írnak a gyerekek és a pedagógus (figyelem: 5 évesek) vagy éppen képeket keresnek az adott témához. Most épp az volt a probléma: Hogyan alszik a ló? Ma az egyes mesehősökről tanultak angolul, a képen a kisfiú épp az egyiket öltözteti fel. A foglalkozás végén angolul hallgattak, néztek meg egy mesét a táblán, ami interakítv volt. A mesélő mondta, hogy mire kell kattintani ahhoz, hogy továbbmenjen a mese. A gyerekek nagyon élvezték.
Ebben a teremben találtam még egy érdekes dolgot és ezt le is fényképeztem:

Ez a vita sarok. Láthatjátok, hogy az egyik széken egy száj van, amint beszél, a másikon pedig egy fül, amint hallgat. Ha valami nézeteltérés van a gyerekek között, ideülnek és megbeszélik. A két szék segít nekik ebben. Szerintem ez egy nagyon jó ötlet.
Majd láttunk egy 6. osztályos angol órát. 5. osztálytól kezdve minden gyereknek van laptop+tablet gépe. Ezen az órán ezeket is használták. Lassan kezdem érteni, hogy miért beszélnek viszonylag rosszul a spanyolok angolul. Ebben az iskolában az angol tanárok nagy része lelkes, de a nyelvi tudásuk egy itthoni középfokúra talán elég lenne. Az a baj, hogy amikor velünk beszélgettek vagy kérdeztünk valamit, láható volt, hogy nemigen használják a nyelvet, csak a gyerekekkel. Így azért elég nehéz a dolog.
Délután egy középiskolában folytattuk a hospitálást. Itt láttunk egy speciális osztályt, ahova problémás (skizofréniás, hiperaktív) és tehetséges fiatalok (kimagaslóan magas IQ) járnak. Interaktív táblát használtak (StarBoard), lencse működését tanulták ennek segítségével.
3 óra körül mentünk ebédelni, ahol lefényképeztem ezt:

Ez a plafonra van erősítve és olajat vagy bort tárolnak benne. Menüt ettünk itt, én hallevest, valami halat és végül flemet. Ez pudinghoz hasonlít, nekem ízlett. A többieknek nem, de az az igazság, hogy nekik sok minden nem tetszik. Nem értem, hogy miért mennek az emberek külföldre, ha hazai ételeket akarnak enni.
Az ebéd végén készült ez a kép Özgével és az egyik spanyol segítőnkkel.

5 óra után indultunk Calamocha-ba, ahol az egész napi tapasztalatokat beszéltük meg. Itt tudtuk meg, hogy a régióban 10 éve kezdték meg az iskolák internetes elérhetőségének megszervezését. Intranet rendszerük van, ahová feltöltik a pedagógusok az elkészült anyagokat, cserélgetnek. A diákok ide tudják feltölteni a házi feladatot is. Emellett van egy weboldaluk, ami nyilvános, itt egy csomó anyag elérhető.

Kedd

A reggel viszonylag korán indult, mert 8.15-kor indultunk a hotelből. Egy általános iskolába mentünk (Colegio Victoria Diez), ahol minden órát és minden tevékenységet kooperatív csoportmunkában szerveznek meg. Ez az egyik csomópontja ennek a tanulmányútnak. Amikor azt mondom, hogy mindent, akkor tényleg erre kell gondolni. Az első tevékenység, amit megnéztünk egy ének óra volt. A dalt szakértői csoportokban tanulták be a gyerekek, majd hazamentek a saját csoportjukhoz és úgy adták elő most éppen a Titanic főcímdalának egy részét. Az osztály másik fele ugyanebben az időpontban egy táncot tanult be, szintén kooperatív munkában. Itt a szerepeket használták, valaki a zenéért volt felelős, míg egy másik tanuló a koreográfiáért és így tovább. Ebben az iskolában a nap másfél órás tevékenységgel kezdődik, ami alatt a gyerekek három különböző helyre mehetnek, vagyis ők döntik el, hogy a háromszor fél órát mivel és hol töltik. 

Az iskola alapelveit is meghallgattuk, de ez talán kevésbé érdekes. Egy dolgot viszont kiemelnék, mégpedig a naplót. Minden tanárnak van egy naplója, az az ő sajátja és ebben vannak benne az osztályok és a gyerekek. Tehát a napló nem az osztályhoz tartozik, nem kell cserélgetni, hanem mindig a pedagógus viszi magával. Amikor döntenek egy gyermekről, akkor mindenki a saját jegyzeteit veszi elő úgy, hogy nemigen látja másokét. Öt dolgot értékelnek:

1. szervezési képességek

2. kompetenciák

3. kommunikációs képességek

4. teljesítmény

5. attitűd (lehet pozitív vagy negatív)

Több osztályba is bemehettünk, de igazán egyikről sem lehetett túl sokat megtudni, mert nem jött velünk senki, aki tudott volna angolul. Az Állampolgári ismeretek órán csak következtetni tudtunk arra, hogy miről is lehet szó. Itt egyébként a Think, Pair, Share módszert használták Kagan-tól. (Sajnos magyarul most nincs meg a neve.) 

1. osztályos matematika órán ezeket használták a kooperatív munkához:

Az iskolában igen kellemes volt a légkör. Fényképeztem ennek bemutatására valamit. Ha kitaláljátok, hogy ez mi lehet, akkor valami jutalmat fogok kigondolni. :) Spanyolul tudók most nem játszanak...

Ezt követően átmentünk az Oktatásért felelős osztályra, ahol a kooperatív munkáról hallgattunk meg egy elődást, de volt gyakorlati része is. Az ismerkedéshez használt az előadó néhány általam is tanított technikát. A csoport egy része értetlenül állt ez előtt. Volt, aki nem hallott róla még semmit, más pedig azt mondta, hogy a könyökén jön ki. Csak azt nem értem, akkor miért ezt a tanulmányutat választotta?! Szóval kicsit furcsa volt az egész.

A képzésük a kooperatív csoportmunkával kapcsolatosan 120 órás és sok gyakorlati részt tartalmaz, önreflexióval. Biztos vagyok benne, hogy ez nagyon hasznos. 

Innen átmentünk az egyetemre, ahol a Kutatásmódszertani Csoport és a Pszichológia képzés közös kutatását hallgattuk meg. Ez nagyon érdekes volt, mert hasonló, mint az én doktori témám. 850 középiskolás fiatalt mértek fel többféle eszközzel, köztük szociometriával. Elszomorító, hogy mennyire nem beszélnek angolul itt az emberek. Az egyetemen szinte senki nem tudott elmondani egy mondatot sem a kutatásról angolul.

Este 9-től még dolgoztunk a csoport beszámolóján, de nem sokra haladtunk vele, mert főleg beszélgettünk. Én negyed 12-kor dőltem ki, illetve be az ágyba.

Hétfő

A mai napon sok minden történt, de olyan igazi déli mentalitással. Ha őszinte akarok lenni, akkor 12 óráig nem sok mindent csináltunk. A 9-re tervezett indulásból 10:30 lett. Addigra megjött Senka is Valenciából. Átszeltük a várost, ami kicsi, de nagyon szép és kedves.

Tényleg a központban lakunk, itt lesz csütörtök estétől a helyi karnevál. Ennek keretében emlékeznek meg egy szerelmespárról, akik nem lehettek együtt, végül meghaltak. Hasonló, mint Rómeó és Júlia története. Erről majd még írok később.

Szóval 20 perc alatt értünk az úti célunkhoz, ezalatt Mari Cruz megmutatta az összes pedagógiai intézményt, amely útba esett. Ami érdekes volt nekem, az az, hogy viszonylag sok egyetemi képzés van Teruelben (tanárképzés, mérnökképzés, pszichológia szak stb.), de emellett van egy külön részleg, ami csak a távoktatással foglalkozik. A fentebb említett szakok mindegyike elvégezhető így is. :) Vagyis kontakt óra nélkül, konzultációt vehetnek igénybe, de ez nem óra, hanem a problémák megbeszélése. Minden egyebet e-felületeken érhetnek el a diákok.

Úticélunk a Tanártovábbképzési Intézmény volt, ahol kávéztunk és ismerkedési játékokat játszottunk.

És aztán egyszer csak 14 óra lett, amikor is gyorsan megegyeztünk, hogy Carsten készíti a csoport beszámolót a Cedefop részére, mi pedig segítünk neki. Ezután ebéd, ami cirka két órát tartott. :) Hal volt, finom, nyam-nyam, meg puding, ami nekem nagyon ízlett. Ez egyébként egy kollégiumi menza volt, ahol ettünk. Szimpatikus volt, hogy ki volt téve a gyümölcs (többféle), bármennyit lehetett venni.

Ezt követően elmentünk Albarracín faluba, amely kb. 50 km-re van Terueltől. A csoport egy része nem értette az egészet. Nem láttunk még semmi szakmai dolgot, nem tartottuk meg az egyéni prezentációkat, de már kirándulunk.

Tavasszal és nyáron ez egy nagyon szép hely, de most eléggé kihalt. Nem találtunk egy helyet sem nyitva, ahova behúzódhattunk volna.

Volt egy idegenvezetőnk, aki nem beszélt angolul... :) Szóval ők a spanyolok. Sok mindent nem értünk, de nem is fogunk valószínűleg megérteni a hétvégére sem.

Fél hétre mentünk még egy állami nyelviskolába. Itt ingyen tanulhatnak négy nyelvet (angol, francia, német, olasz) a jelentkezők. 16 év felettieknek van, önként jönnek ide tanulni. Emellett blended learning képzésük is van. Nagyon involváltak voltak az ott tanítók, de a feltételek azért nem olyan jók. Van több 30 fős csoportjuk is és egy középiskolával vannak egy épületben. Délelőtt középiskola, délután nyelviskola.

Ezt követően csatlakozott hozzánk a tanulmányút igazi szervezője, előtte nem találkoztunk vele. Elvitt minket egy étterembe, amely zárva volt. Kicsit furcsán jött ki, hogy nem vették számításba, hogy hétfő van és ilyenkor az éttermek nagy része zárva van. :) Szóval negyed 10 lett mire a rendeléshez jutottunk egy másik igen drága étteremben. A hangulat ismét jó volt, de a csoport nagy rész már "kész" volt addigra.

Utazás

Tegnap megérkeztem Terulbe. Valencia repülőteréről metroval sikerült eljutnom Xativa állomásig, ahonnan a renfe (vonat) indult. Kár, hogy nem tudtam körülnézni, mert már az állomás épülete is nagyon patinás volt.

Sajnos a nagy csomagomtól nem tudtam megszabadulni, így várakoznom kellett vagy 3 órát. Közben megérkezett Cartsen (dán), akinek útközben elveszett a csomagja, vele vészeltük át a maradék két órát.

A vonaton csatlakozott hozzánk Jo (cseh), így kerestük meg a szállást. Ami nincs messze az állomástól, csupán a szintkülönbség jelentős. Gyakorlatilag függőlegesen kellett haladnunk. :) A szálló a városközpontban van, kicsi, de rendben van.
A szálló halljában találkoztunk a többiekkel 7:30-kor, Özge (török, nő), Simon (román). Megérkezett az új koordinátor is, aki eljött velünk vacsorázni. Ami aztán egy kicsit csúszott, ami itt viszonylag gyakran előfordul. :) Senka (horvát nő) lekéste az utolsó vonatot és buszt, ami Valenciából jött ide. Kissé pánikba esett és kb. egy órájába telt Mari Cruz-nak megnyugtatnia. Idézőjelben jelzem, hogy eredetileg malév jegye volt Senkának és nem értette miért törölték a két hónapja már megvásárolt jegyét... :(
Vacsorázni egy Rokelin nevű helyen voltunk, amely helyi finomságokat tálal fel. De ne főételekre gondoljatok, hanem bagettekre, sonkafélékre, salátákra. Ez utóbbiak nagyon mások, mint a mieink. Vörösboroztunk hozzá. Jó volt a hangulat. Ilyen finomakat ettünk:

Some informations

I’m an Assistant Professor at Eötvös Loránd University Bárczi Gusztáv Faculty of Special Education. I work at Department of Learning Difficulties and Intellectual Disabilities.
I’m Special Needs Teacher (BA) for the Education of Persons with Hearing Impairment and Special Needs Therapist (BA) in Learning Difficulties and I graduated as Master of Special Education (MA) and Master of Psychology (MA).
My doctoral topic is: Social integration of children with mild intellectual disabilities in primary schools. You can read my thesis.

Brief Power Point presentation of the University
Talking machines at the Faculty
The system of education in Hungary

I teach some theoretical subjects:

• Slow Learners in School (only Hungarian)
• Improvement of Learning Techniques (only Hungarian)
• Education of Children with Learning Difficulties (Hungarian and English)
• Communication in Education (Hungarian and English).

I organize the practical training; students can go to integrated kindergarten, integrated school, the expert and rehabilitation committee, the educational counselling services, foundation.

Study visits earlier...
as participant: in Portugal, Coimbra (2004) Title was: Special needs in the classroom: moving towards inclusive education
as organizer (2008) Title was: Children with learning disabilities in Hungary
as participant (2009): in Finland, Turku Title was: Inclusion techniques in Finland

I hope...

I can see integrated/inclusive schools.

I can get to know about

• the training of the teacher (preparation for the inclusion/integration)
• cooperation between the student in the classrooms
• cooperation between the teachers (team teaching or team work)
• acceptance of the inclusion/integration in the society in every country.

Study visit in Teruel

I participated in a study visit between 13th and 17th of February in Spain, in Teruel. The topic is Developing creativity in learning and teaching ; Supporting innovation in education in Teruel.
The organizers promised us that we can learn about:
• approaches and methods to improve students’ outcomes;
• integration of students from disadvantaged groups into classrooms;
• policies of the Education Department supporting creativity and innovation in disadvantaged areas;
• the effect of school-based research led by a university and innovation school projects on learning conditions;
• using the multiple intelligence theory and cooperative work approach.